Tegnap jöttünk haza Menorcáról. Egy hetet töltöttünk ott. Ma pedig Dan edzésen, én pedig olvasok. Két könyvet egyszerre. A Botos testvérektől az Összetörve-t és Valérie Perrintől A vasárnap koldusait. Mind a kettő leköt. Macska és Kölyke az egyik tuja alól néz. Tisztes távolra fekszenek egymástól. Azt hiszem a vérbeli kötelék már szakadozik közöttük. Dan és köztem pedig csak egyre szorosabb lesz az az érzés, aminek nevet sem tudok adni. Ezerrel süt a nap és hálát adok az égnek, hogy a kert tele van fákkal. Árnyat adnak és hűvöset. Az ég pedig majdnem olyan kék, mint Menorcán volt. (2024. július 27.)
