2017. október 14., szombat

Lét- és tét üres lett

mostanában az életem. Szürkeség és vállvonogatás, de csak magamban, magamnak. Hanyagolok mindent és mindenkit, kivéve a konditermet. Időnként azért feltévedek a face-re és így vettem észre, hogy "valaki" emlékezik. El is csórtam tőle. 

"hivatalosan is nyár van mától. ez érződik a levegőn, az illatokon. a fák egyre lombosabbak, a madarak csivitelésétől szinte süketül meg az ember. a cseresznye is piroslik már a fán, és rég elnyílott az utolsó orgona. jó ilyenkor ülni kint. gőzölgő kávé, és cigaretta a kezemben. melyről soha nem akartam leszokni. vállalt rossz és káros szenvedély. szenvedélyeim egyike. további szenvedélyeim még alszanak. korán van még. a teakfa asztalkán marlboro 100's doboz piroslik. sok éve szívom már. kezdetben volt az arany kent. majd jött a szintén 100's camel. meg nem engedhető luxus volt mind a kettő. elkülönülés és nem megjátszás. a hosszú és álmatlan sivatagi éjszakákon pedig gitanes-t szívtunk. tenyerünkkel takarva el a parazsat. persze lábatlant. beleslukkolva és tüdőzve le szinte rúgott. de akkor ez kellett. az ütés. hogy érezzük, hogy tudjuk, élünk és létezünk, hogy vagyunk a névtelenek közül egy."


"soha nem gondoltam volna. főleg nem akkor, mikor először tettem a lábam a szigetre, hogy örök szerelem lesz. szenvedély, amely soha nem múlik el. 
a sziget lett számomra a biztonság, a menedék... és titkaim őrzője is. 
és mindig az is marad."



2 megjegyzés:

  1. Fájó az emlékezés, de fontos.. Imádtam, ahogy a Szigetről írt. Azóta már én is jártam ott többször és már értem/érzem. "Örök szerelem" Írta. Hát akkor legyen is örök és őrizze is titkait mindörökké.. Október..brr.. és <3

    VálaszTörlés
  2. A halála óta tervezem, hogy elmegyek - legalább a feltételezett környékre. Idén is elmaradt...

    VálaszTörlés