2016. április 24., vasárnap

Mit mondhatnék róla?

ezen törtem a fejem, miközben mentünk a temetőben I.-nal. Az eső csendesen szitált, a szél időnként az arcunkba csapta. Tömeg az nem volt, a parkolóban is talán ha három kocsi állt. A virágárus ki sem jött a zárt üzlettérből, hagyta hogy válogassak a koszorúk között, kedvemre. Hideg front a sárkányölő napján. A sírkövön gyertyák álltak, nem égtek, a szél már rég elfújta a lángjukat. Letettem a koszorút középre. I. türelmesen várta a válaszomat, ami késett. Nem tudom neki elmondani, hogy mit jelentett. Nem tudom elmagyarázni, hogy jó barát volt, sokszor apapótló. Azt sem tudom elmesélni, hogy mindig tudta, hogy mikor van szükségem rá és mindig érezte  azt is, hogy mikor kell a háttérben maradni. Mindezt nem tudom elmondani, még. Majd talán egyszer elmesélem - válaszoltam neki. Elmosolyodott és átölelt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése