2016. február 24., szerda

Kaj phirel o del

Ezelőtt a hangomat nem hallattam,
nem volt erőm, hallgattam.
Haragnak szele fúj,
hol van a nevem?
amíg élek, azt keresem.

Fájdalommal telik meg a szívem,
álmodom,
az életemre gondolok.
Visszagondolok és ráébredek,
az igazságot én nem tudom.

Szemeim könnyekben fürdenek,
sírok.
Átkokkal vagyunk mi mind körülvéve,
megkötve.

Hol jár az Isten?
Bennünket elfelejt?
Hol jár az Isten?
Ránk nem vigyáz...

Fáj és nehéz nekem kimondani,
amit érzek.
Átérzem már az igazságot,
de én semmit nem tehetek.

Önts nekem bort,
mert nem ér semmit ez a nehéz élet.
Engedd, hogy igyak,
hogy ne tudjak erről a rossz világról!

2 megjegyzés:

  1. Sajnos, amíg a politika is ilyen megosztó ( aljas érdekből ), addig mindig lesznek ártatlan áldozatai a rendszernek és a félreirányított gyűlöletnek.

    VálaszTörlés