2015. november 28., szombat

November vége

Itt a bronz, a profil ... Ki létrehívta,
nem látta élve: mesteri kezét
szívem keze vezette s régi kép. –
Igen, itt a mű, a kései, itt a
még ifjú arc, éremmé alakítva;
s néha elnézem: "Ilyen volt?" S: "Be szép!"
Majd: "Így élnek a százados mesék,
ha szív őket s ily tudás hozza vissza!"
Itt az érc; s te aere perennius,
versem, aki csillagfénykoszorús
gyászodban már-már mosolyogni tudsz,
túléled őt! s joggal túl te, plakett:
szebb, mint ő volt, s több a ti létetek!
... Neki azonban ... minden ... egyremegy
(Szabó Lőrinc)



Jelen idő és múlt idő,
A jövő időben talán jelen van,
S a jövő idő ott a múlt időben.
Ha minden idő örökké jelen,
Úgy minden idő helyrehozhatatlan.
(T.S. Eliot)

1 megjegyzés:

  1. A két versben minden benne van, s a kép akár Mátét is ábrázolhatná, ha nem egy kutya lenne mellette, hanem "rengeteg". Jól választottál.

    VálaszTörlés