2015. november 13., péntek

Beleuntam

a hajtásba, Budapestbe. Cserébe beleszeretettem a "tanyába". Szeretek itt lenni. Jó a csend, ami teljesen viszonylagos, mivel eléggé szezon van, sok a turista, mintha valahol Ausztriában lennék, magyar szót alig hallok. S mégis, amikor elvonulok a fekete fenyőfából készült házba, beülök a "szentélybe", kézbe veszek egy verseskötetet vagy egy regényt, minden annyira másodlagos lesz. Eláraszt a nyugalom, a béke. Most a kölykök sem zavarják ezt meg, mivel anyjuk nem engedte le őket. Azt hiszem, hogy kezdem érteni azokat az embereket, akik úgy érzik, hogy a cél: vissza a természetbe.

2 megjegyzés: